„Kerteknek gyümölcse”
2012-től Pálinkafőzdénk emeletén elhelyezkedő bemutatóterem a „kerteknek gyümölcse” nevű kiállításnak ad otthont.
Damak határában a szőlő- és gyümölcstermesztés több évszázados múltra tekint vissza. A térségben azon kevés helyek egyike, ahol az 1890-es években tomboló filoxéra vész után is újratelepítették a szőlőket. A damaki, valamint a közeli balajti, hangácsi, szendrőládi, edelény-császtai, edelény-finkei szőlőhegyeken még megtalálhatók a régi pincék és újabb borházak sorai is kiépültek.
A kertekben a szőlő mellett számottevő gyümölcsfa állomány is megtalálható. Főként szilva, alma, meggy, kajszi, birsalma és a dió a meghatározó az állományban. Sajnos az eredeti fajokat már újabbak váltották fel, de napjainkban elindult a régi fajok visszahonosítása. A megtermelt szőlő és gyümölcs feldolgozásának évszázados hagyományai (borászat, aszalás, lekvárfőzés, pálinkafőzés) is tovább élnek és az új telepítések termőre fordulásával új jelentőséget kapnak. A kiállításnak a volt Draskovich kastély helyén épült új „kastély” épületegyüttese, a Sáppusztai Pálinkafőzde ad otthont.
A látogatók a tablók segítségével megismerhetik:
- a környék és a kastély helytörténetét visszaemlékezésekkel és archív képekkel színesítve,
- a terület őshonos gyümölcsfajtáit, a hagyományos gyümölcsészet fogásait (talán egyszer a kastélyt majd egy olyan gyümölcsös veszi körbe, amelyben ezek a fajok mindegyike megtalálható lesz)
- a gyümölcs felhasználásának hagyományos módszereit.
Ez utóbbi kapcsán törekedtünk minél több szakszerű információt adni a korszerű cefrekészítésről és a pálinkafőzésről. A vitrinben pálinkakészítéssel és -fogyasztással kapcsolatos régi eszközöket fedezhetnek fel az érdeklődők.
A főzde kitűnő helyszín arra, hogy kiinduló- és végpontja legyen a Gyümölcsút nevű sétának/túrának, mely útvonal során megismerkedhetnek a környék jellegzetes építészetével, jelenlegi telepített szőlőivel és lehetőség nyílik arra is, hogy megkóstolják a helyi gazdák büszkeségeit. Út közben a tájékozódást kihelyezett térképek segítik.
Mitől lesz egy pálinka kerítésszaggató?
Általános tévhit, hogy a pálinka attól lesz kerítésszaggató, ha magas az alkoholfoka, pedig az erősségnek semmi köze ehhez az elnevezéshez. A jó pálinka nem feltétlenül erős, de mindig ízes és zamatos, míg a kerítésszaggató erőtől függetlenül grimaszokat vált ki mindenkiből.
A szilvapálinka kóstolása közben a gyümölcs kellemes aromáit kell éreznünk, az alkohol csak ez után jön. A kerítésszaggató elnevezés alatt azt kell érteni, hogy a végeredmény nem lett a legjobb. Minden az alapanyagokon múlik, mint bármilyen alkotási folyamatnál, tehát ha a szilva, amiből a pálinkát főztük, nem jó minőségű, érett és egészséges, akkor a végeredmény csak hellyel-közzel nevezhető szilvapálinkának; ekkor használjuk a kerítésszaggató kifejezést. Ha a kiürült pohárba szagolva tovább érezzük a szilva illatát, a pálinka minőségi, tehát az alapanyaga is válogatott és tökéletes volt.
Ha szeretné messziről elkerülni a kerítésszaggatókat, kóstolja meg kiváló minőségű alapanyagokból főzött, finom szilvapálinkánkat! Ha kérdése lenne, tegye fel őket nekünk elérhetőségeink valamelyikén!